Időfeszítők! Hogy mi?

Biztos találkoztatok olyan emberrel, akinek a 24 óra is kevés, hogy mindent (is) beleférkőztessen a To-Do listájáról.

A szomszédban van ilyen, ugye? Vacak lenne, ha reggel a tükörből nézne vissza, de nem, nálad biztos, hogy nem…

Én is csukott szemmel borotválkozom reggelente, lesz, amilyenre sikeredik. Szerencse, hogy jól áll a szakállborosta.

Mi az időfeszítés?

Egy torzult mentális állapot, mikor folyamatosan annak a nyomása feszít, hogy egy percem sincs!

A listák kattognak, a tételek villognak az agyunk tekervényes neuronjai között. Feszítenénk azt az időt, mert még ez, és ez is bele "KELL" férjen a mai napba. Ha nem megy a cipőkanál, majd jön a pajszer.

A mocsok idő annyira rugalmas, mint vasöntvény az abszolút nulla fokban (-273,15 °C). Gyúrom a KELL-t, és kiszorul a SZERETEM. Abból is a magamnak való marad el legelőbb.

A rejtett motivációk tárháza

Miért csináljuk ezt? Jaj, azok a miértek! Hagyjuk már!!!!
Igyunk meg valamit, s jó lesz úgy is.

Rejtett motivációink tárháza gazdagabb, mint Salamon király kincseskamrája. Mindenkinek személyes, egyedi gyűjteménye van. Nem szeretem a sablonokat: csak azért, mert több száz ember történetét ismerem, nem gondolom, hogy már mindent is tudok, s a tuti nálam vagyon…

Ha időfeszítő vagy, meg kell járd a magad útját. Mint a mesében a legkisebb testvérnek, a te poklodon kell általverekedjed magad. A végére lehet, hogy meg tudsz majd inni egy kávét azzal az örömmel, hogy nem veszett ez idő alatt oda semmi pótolhatatlan, és lusta gazember sem lettél hirtelen.

Mire lehet még időt találni?

Magadra, örömre, gyönyörre, szenvedélyre, kapcsolatokra, szerelemre, társra. Olyan dologra, ami élvezetes és feltölt, kiteljesedésre, megelégedettségre, saját út megtalálására… ilyen vacak, szükségtelen semmiségekre.

Ittál-e ma már egy jó kávét?