Az elfojtás kompenzáció első törvénye

A fehérre festett életben színesek a gondok. "Mert az élet vagy így, vagy úgy de akkor is színes lesz."

Az energiamegmaradás törvénye talán az egyik leghasznosabb számunkra. Ebből következik, hogy az energia egy zárt rendszerben állandó, nem vész el, ugyanakkor átalakítható egyik formájából a másikba.

A fehérre meszelt emlékek

Az életünkben lévő fájdalmak, félelmek és elakadások által létrehozott dinamikák energiája épp így nem vész el. Még hosszú idő után sem.

Maga a történés, ami kiváltotta, természetesen elhalványul. Teszünk is érte: idővel a velünk történt rossz és sötét dolgokat hajlamosak vagyunk fehérre meszelve „kifehéríteni”.

A fehérségbe zárt, elfojtott energiák viszont teret kérnek maguknak, hatniuk kell az életünkre. Ezért átalakulnak rejtett, a viselkedésünket öntudatlanul befolyásoló kényszerekké és vonzalmakká.

Ébredés a sárkány barlangjában

Mi pedig azt vesszük észre, hogy egy mesés világba ébredünk... csak azt nem értjük, hogy miért mindig a rossz oldalon?

Mert érkezik az álomlovag, és az izzó szerelem vad forgatagában egyszer csak bevillan, hogy bakker... én a Sárkányt játszom ebben a mesében! És ez a „daliás legény” velem vív élet-halál harcot.

Harapok és tüzet okádom, miközben a lovag mesteri ügyességgel hozza fel bennem annak fájdalmát, hogy apám jobban szerette a munkát, a piát, a tesót… Pedig olya mélyre temettem, s most mint szabadulni vágyó hercegnő kelleti itt magát. Hisz az energia nem vész el, csak átalakul…

Minél fehérebb a szoba, annál színesebb és vadabb mesékben ébredek. Amit elfojtok magamban, az bevonzza azt az élethelyzetet, ami kiszabadítja őt a fogvatartójának karmai közül. Ismerjük a meséket: a sárkány ritkán jár jól. Többnyire a fejével fizet, akár mind a huszoneggyel.

A színes kréta

Mire jó az önismereti út? Minek az nekünk?

Ebben az utazásban helyre kerülhetnek a mesénk szereplői. Lehetőségünk nyílik a fehér fallal szembe fordulni, fogni a színes krétát és felrajzolni a sárkányokat, boszorkányokat s mindenféle vadakat, amik bennünket bántottak.

Mindenki kapja meg, ami jár neki, hogy a fájdalmak lekötő energiái az elengedés szabad szárnyaivá válhassanak.